1. <annak kif-ére, hogy két v. több személy, dolog valamiben egyezik v. összefügg, ill. vmely megállapítás két v. több személyre, dologra egyaránt vonatkozik.> itt van a fia is és a menye is; nem rád gondolt, de nem is palira. | <magától értetődő előzményhez kapcsolódva.> ma már én is másképp látom. | <alá- és fölérendelt m-ok tartalmi összefüggésének kif-ére.> ha elmész, én is veled megyek.

2. < (le)fokozást jelentő szó után v. ilyen m-ban.> egy hétig vagy kettőig is; nem szólt, még csak nem is intett. | <hasonlításban.> a hónál is fehérebb. | <alá- és fölérendelt viszonyban levő m-ok tartalmi összefüggésének kif-re.> azonkívül, hogy lusta, még szemtelen is.

3. <ellentétként szembeállított dolgok összefüggésének kif-ére.> nem sok, de nem is kevés. | <ellentétes névm-ok, hsz-k összekapcsolására, pontosan meg nem határozott dolgok összefüggésének kif-ére.> itt is, ott is. | <állítás és tagadás kapcsolására, a cselekvés, történés igen kis mértékének kif-ére.> hiszi is, nem is. | ▸ fel is út, le is út | <alá- és fölérendelt viszonyú m-ok tartalmi szembeállítására.> ha az jó volt, legyen jó ez is!

4. <következtető, következményt, olykor fokozást v. lefokozást is jelentő m kapcsolására.> hívták, s el is ment; annyit ivott, hogy maga is megsokallta.

5. ▸ ha is ha lassan is, de haladunk. | ▸ ha mindjárt is | <a bár, ámbár ksz-val v. akár-, bár- előtagú névm-okkal, hsz-kkal együtt.> bárhogy erőlködik is, nem bírja.

1. <kijelentés, felszólítás, tiltás nyomósítására, fokozására.> ne is törődj vele! | ▸ annál is inkább annyival is inkább | rég irod <a sem, se tagadószó v. tagadó névm, hsz után, tagadás, tiltás nyomósítására.> rá sem is nézett.

2. <sorrendre, értékrendre utaló hsz-k nyomósítására.> először is ...; végül is ...

3. <óhajtó v. felkiáltó m nyomósítására.> de jó is volna!; az ördögbe is! | gúny <tagadó értelmű állító m nyomósítására.> tudod is te! | <tagadó értelmű kérdő m nyomósítására.> mit is tehetnék mást?!

4. <kérdő m-ban, bizonytalanság érzékeltetésére.> hogy is hívják?

5. <szemrehányást, megrovást tartalmazó kérdésben.> hogy is felejthetted el?!

6. hiv v. sajtó <von névm v. von hsz után olyan összetett m mellékm-ában, amely mellérendelt m-okkal is kifejezhető.> a vita már majdnem eldőlt, amikor is [= és v. de ekkor] közbeszólt valaki.

1. lent(ebb) levő helyre. le a völgybe. | ▸ fel, le le, fel

2. folyó folyása irányában. le a tiszán.

3. déli irányba(n).

4. a központtól távolabbi helyre, ill. alsó(bb) szervhez. le vidékre.

5. zene a mélyebb hangok felé. le a g-ig.

6. a legalsó fokon v. rangban levőhöz v. levőig. le a közkatonáig.

7. ker biz levonva. 2 százalék le.

8. <felszólításként:> végy v. vegyetek le, ill. tégy v. tegyetek le valamit! ▸ le a kalapot a kalappal! | (isz-szerűen) ▸ le valakivel, valamivel le az árulókkal!

1. lent levő helyre, annak irányába. lekiált. | folyó folyása irányában. leevez. | déli irányba(n). | vmely alárendelt helyre, szervhez. | <jelentéstömörítő igékben.> lesegít.

2. úgy, hogy valami eltűnik róla, különválik tőle. lekopik.

3. alacsonyabb testhelyzetbe kerülve. leül. | (csaknem) a földig. lerombol. | (erkölcsi) értékben alacsonyabbra kerülve, ill. valakit, valamit értéktelenebbnek tekintve. lezüllik, lealáz.

4. valakit, valamit (lent levő helyhez) rögzítve. leláncol.

5. úgy, hogy valami rá v. föléje kerül valakinek, valaminek. lefed, lefröcsköl.

6. valamiről a fölösleges részt, dolgot eltávolítva. lecsiszol.

7. csökkenést v. kisebbedést eredményezve. lefogy, lehalkul.

8. nyugodt (lelki)állapotba jutva, ill. ezt előidézve. lehiggad.

9. <valami végbemenetelének kif-ére.> lebarnul.

10. <egyéb jelentésmódosító szerepben.> lekenyerez.

11. <megismételve a cselekvés, történés ismételt voltának kif-ére.> le-lepillant.